Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Villám 5 hónaposan

Villám, a gyönyörű Szuzi kölyök gazdájának beszámolója 

Kedves Gyöngyi!

Nagyon sok idő telt el mióta nem jelentkeztem, de annyi minden történt velünk mostanában  és a maradék időnket pedig Villám tölti ki. Villám maga a CSODA, imádjuk, szavakban nem is tudom  kifejezni mit jelent számunkra ez a kiskutya!! Nem tudunk vele betelni! Az igazat megvallva így utólag egy szép nyáresti családi beszélgetésen derült ki, hogy mindenki félt, hogy tudunk majd Basa kutyánk emlékével megküzdeni, de ez a kiskutya jött és elfoglalta a teljes lakást és az egész szívünket. Villám gyönyörű, okos, intelligens, szeretetreméltó és mindenkit szerető már-már felnőtt kiskutya. Mindenkit szeret és azt szeretné, hogy mindenki szeresse ezért mindenkinek örül, teszi magát,hogy simogassák. Ha tehetné mindenkit megvendégelne egy kávéra. 

Villám majdnem 5 hónapos 14 kg-os nagy bohóc-gombóc aki már pisilésnél emelgeti a hátsó lábát de azért az sem baj ha a fa időnként még megtartja. Széles mellkas, óriás tappancsok csillogó szőr, pöttyös pocak, logó fülek, állandóan mozgó fehér farok, örökös éhség és feneketlen étvágy jellemzi. Mindenevő zöldség, gyümölcs, műanyag flakon (ezt a szemétből is képes kihalászni, mert ez a világ legjobb és leghangosabb játékszere, igaz annyi színes játéka van mint egy nagyobb játékboltban: labda-baba-kötél 1,2,3 ). Nagy zsivány egy igazi művész ! Túl vagyunk egy "színészkurzuson", itt a nagy halál megformálása volt a feladata, amikor is szoktattuk a nyakörvhöz vagy a hámhoz, képes volt faltól-falig vergődni, földön kúszni, hatalmasakat sóhajtozni mindenki elé leülni bánatosan nézni, találjon már végre valakit aki megszabadítja ezektől a kínoktól. Aztán  a belsőépítészet és a lakberendezés lett a hobbija, a belső enteriőr kialakításában jeleskedett. Könyvespolcok átalakítása, szekrénybelsők átrendezése, új "igényes" belső kialakítása, és azt is megtudtuk, hogy minden ami lóg az nem trendi (függöny ágytakaró).
Aztán az életkor előre haladtával az olvasás lett a mindene. Színes bulvár helyett szépirodalmi műveket lapozgatott, főleg a több kötetes és minél régebbi írásokért rajongott. Jó persze az alapműveltség az kell, a mai világban meg pláne de,hogy az angol szótár is részletesen érdekelje azért az már nem semmi. Minden pótolható-mondta Öcsém, addig míg az ezeréves kedvenc papucsa" technika" órán nem lett bemutatóeszköz- a hogyan rágjunk szét 2 perc alatt egy 46-os lábbelit-órán (erről soha nem fog leszokni).

A szerepek rendesen le vannak osztva: Anya a Minden, Öcsém az Isten, én magam pedig a világ legnagyobb játszótársa vagyok, akivel minden csínytevést meg lehet csinálni, olyat is amit más nem enged, de én nem tudok neki nemet mondani. Lovagol a hátamon, ül a fejemen ha ugat visszaugatok.  A legnagyobb szórakozásunk egyike a felmosórongy vagy a partvis kergetése órákon át, ennek már több takarítóeszköz esett áldozatul. Azt hiszem Ő gyorsabb, nekem meg marad az eszközök beszerzése. A család többi tagja meg mindig legyen ott mert akkor szép az élet ha mindenki megvan!
És végre 2 hét csúszással de eljött a séta ideje (doktornéni nem engedte előbb le, merthogy az első oltása nem kombinált volt)! Élmény Vele sétálni nézni ahogy ismerkedik mindennel, tanulja a különböző hangokat zajokra reagál és már nem fél semmitől. Minden séta egy-egy csoda hogyan fedezi fel a világot. Kutyatársadalomba való beilleszkedése is okos-intelligens módon történik: barátkozó, kötelességtudó, nem erőszakos. Hihetetlen gyorsan tanul, járda szélén leül, vissza vezényszóra megáll és visszanyargal (eddig és remélem ezután is), botot vissza hozza csak legyünk olyan gyorsak, hogy eltudjuk tőle venni.
Vannak már barátai: Dézi,Kuki,Lilla és a legnagyobb szerelem Bizsu. Bizsu 4 éves tacskó keverék lány akivel órákon át képes játszani, futni árkon-bokron át (gyönyörű pocakja ettől sebes állandóan),lukat ásni belefeküdni, egy boton összeveszni, morogni és mérgesen ugatni ha nem éri utol fürge lábú barátnőjét. De milyenek a férfiak van az a helyzet mikor Bizsu is dobva van , ha találkozunk a BEAGLE barátokkal: Heki, Panna, Archi és Teo. Na ők a nagybetűs barátok. Amikor együtt vannak megszűnik minden és mindenki, tér és idő csak a falka van! Futnak-szaladnak, birkóznak, játszanak, húzzák egymás fülét-farkát. Villám is de Ő a legkisebb (korban) csetlik-botlik, néha elfárad leül egy picit liheg, de a szemét le nem veszi a nagyokról. Figyeli őket, lesi minden mozdulatukat, hogy kell jól ásni, gödörből ki-be ugrálni, vakkantani vagy éppen ugatni, gyökeret tiltás ellenére kirángatni a földből, ivás után, amikor mindenki mindenhol vizes iszkiri egyből a homokba farolni. Minden séta egy nagy kaland, jó Vele együtt lenni jó nézni ahogy fejlődik. Minden séta egy igazi kikapcsolódás és feltöltődés nekünk is. Hálásak vagyunk a sorsnak és a netnek, hogy rátaláltunk erre a Tündérre ( csak remélni tudjuk, hogy Ő is gondolja). Minden sétából valami nagy dologgal térünk haza. Vittünk már Anyának:követ, fadarabot, fűcsomót és szigetelőszalagot is (de a teli kakilt Liberonál egy ici-picit kiakadtam na azt már azért mégsem). Megismerkedtünk már rengeteg szimpatikus emberrel (főleg a kutyatulajdonosok személyében), de voltunk már "kutyabuzik" és sétáltattam már "dögöt" is, de már olyan is akadt aki belénk akart rúgni.
Egyre jobban szeret autózni, egy lényeg van benne mindig valakinek az ölébe kell ülni és neki kell a legjobban kilátni, nézni az utat nehogy eltévedjünk.
Voltunk már kirándulni erdőben, sétáltunk már a Hűvösvölgyi Nagyréten, eljutottunk már a dorogi-bánya tóhoz ahol fürdött-úszott, és gyíkot kergetett és sétáltunk már a Szilas patak mellett ahol csak a fehér remegő kis farka látszott ki a fűből. Voltunk már vendégségben is ahol az ott lévő kutyussal akkora lyukat ástak, hogy egy órai tereprendezői munkával állítottuk vissza hellyel-közel a rendet (aztán még meghívtak minket tehát nincs örök harag). Már hét elején tervezgetem hova lesz a hétvégi túra.
 Anya áradozik mikor beszél Róla és olyan jó érzés amikor eljövünk Anyától, hogy tudjuk nincs egyedül. Sokat gondolkodtunk, beszélgettünk a kutyavállalásról a felelősségről ami ránk szakad majd ha belevágunk és voltak nehéz pillanatok míg nem tudtunk lejárni Vele sétálni, de mindez eltörpül amikor meglátjuk egymást és úgy örül, hogy képes az embert ledönteni a lábáról. Vagy amikor együtt vagyunk Ő pedig aludna, első lépésben kicipeli kedvenc ágybetétjét majd azon megágyaz, de ez nem jó ekkor kezdetét veszi a kálváriája, lábtól lábig jár mindenki lábára lefekszik egy kicsit hogy mindenki közel legyen hozzá, végül Öcsém ölébe köt ki ez a nagy "Cula" és ott megnyugszik és elalszik. Vagy amikor hazaindulásunk előtt negyedórával már lóg füle-farka és lefekszik az ajtó elé, és néz utánunk bánatosan, nekem mindig megszakad egy kicsit a szívem és arra gondolok ezen nincs mit gondolkodni, ez belülről fakad,hogy az embernek szüksége van egy ilyen igazi szeretetbombára. Mi most már szerencsések vagyunk mi megtaláltuk a Kincsünket.

További szép hetet!

Kriszti